A Bitcoin a világ első sikeres decentralizált kriptopénz- és fizetési rendszere, amelyet 2009-ben alapított Satoshi Nakamoto, egy titokzatos fejlesztő, aki csak a Satoshi nevet használja. A bitcoin kisebb egységekre, úgynevezett satoshikra bontható (legfeljebb 8 tizedesjegyig), és fizetésre használható, de az aranyhoz hasonlóan értékőrzőnek is tekinthető. Ennek oka a ritkasága. Egyetlen bitcoin ára a kezdetek óta drámaian emelkedett, kevesebb mint egy pennyről több tízezer dollárra. Amikor a bitcoinról mint kereskedési eszközről beszélünk, a BTC jelölést használjuk. A bitcoin legegyszerűbben úgy fogható fel, ha az internetes pénzhez hasonlítjuk. Az internet teljesen digitális; egyetlen személy sem birtokolja vagy irányítja; nincsenek határai (bárki csatlakozhat hozzá, akinek van energiája és eszköze); a nap 24 órájában, a hét minden napján működik; és a felhasználók könnyedén megoszthatják egymással az adatokat. A digitális pénz a hálózatot, a pénzkibocsátást és a pénzellátást ellenőrző központi hatóság nélkül, közvetítő nélkül mindenki számára elérhető. Lényegében ez a bitcoin.

A bitcoin története és használata

Nakamoto a hagyományos pénz alternatívájaként hozta létre a bitcoint, azzal a céllal, hogy végül általánosan elismert törvényes fizetőeszközzé tegye, amellyel az emberek árukat és szolgáltatásokat vásárolhatnak.

A bitcoin mint fizetési mód értékét azonban az áringadozása hátráltatta. A volatilitás egy olyan kifejezés, amely azt jelzi, hogy egy tétel ára mennyire változik az idő múlásával. A Bitcoin ára napról napra - sőt, percről percre - jelentősen ingadozhat, ami nem éppen ideális fizetési alternatívává teszi. Például nem fizetne 4,50 USD-t egy csésze kávéért, amely 5 perccel korábban 3,30 USD-t ért. Mint minden új eszköz esetében, várható, hogy a volatilitás a hodlerek (a HODL - "hold on for dear life" - "kapaszkodj az életedért" - szóból) és a felhasználók közötti hosszabb terjesztés után elhalványul. Még a bitcoin volatilitása ellenére is vannak olyan országok a világon, ahol a bitcoin ára stabilnak tűnik a polgárok számára, ha összehasonlítjuk a fiat valutájuk inflációjával.

A vállalkozások számára sem jelent jót, ha a bitcoin ára drasztikusan csökken a kávé kiszállítása után. A bitcoin több szempontból is ellentétesen működik a hagyományos pénzzel szemben: nem szabályozza vagy bocsátja ki központi bank, véges a készlete (ami azt jelenti, hogy nem lehet szeszélyből új bitcoint generálni), és az ára kiszámíthatatlan. E különbségek megértése kulcsfontosságú a bitcoin megértéséhez.

Hogyan működik

A bitcoin úgy van felépítve, hogy a felhasználók közvetlenül egymás között értéket tudnak átadni egy peer-to-peer hálózaton keresztül. A Bitcoin-hálózat (a nagy "B" a hálózatot és a technológiát, a kis "b" a valódi pénzt, a bitcoint jelöli) teljesen nyitott, ami azt jelenti, hogy a világon bárki, aki rendelkezik internetkapcsolattal és egy olyan eszközzel, amely képes csatlakozni hozzá, korlátozás nélkül csatlakozhat. Emellett nyílt forráskódú is, ami azt jelenti, hogy bárki belenézhet vagy megoszthatja a forráskódját.

A hálózat minden felhasználó főkönyvi példányát frissíti, hogy az tükrözze az aktuális módosításokat, amikor a blokk kiadásakor új tranzakciókat erősítenek meg és adnak hozzá a főkönyvhöz. Tekintsük ezt egy nyílt Google-dokumentumnak, amely automatikusan változik, amikor bárki, akinek hozzáférése van, módosítja a tartalmát.

A Bitcoin blokklánc, ahogy a neve is mutatja, időrendbe rendezett blokkok - bitcoin tranzakciós adatokat tartalmazó kóddarabok - digitális láncolata. Lényeges azonban megjegyezni, hogy a tranzakciók ellenőrzése és a bitcoin-bányászat két különböző művelet. A bányászat attól függetlenül folytatódhat, hogy a tranzakciókat feltöltötték-e a blokkláncra vagy sem. Hasonlóképpen, a Bitcoin-tranzakciók számának növekedése nem mindig növeli azt a sebességet, amellyel a bányászok új blokkokat fedeznek fel.